Szalonna község múltja évszázadokra nyúlik vissza. A település neve már a középkori forrásokban is megjelenik, ami arra utal, hogy a környék már korán lakott volt. A falu fejlődését hosszú időn keresztül a mezőgazdaság, az állattartás és a környező erdők adta lehetőségek határozták meg.
Szalonna történetének egyik kiemelkedő emléke az Árpád-kori eredetű református templom, amely nemcsak a település, hanem az egész térség egyik legjelentősebb műemléke. A templom évszázadokon át a közösségi és vallási élet központja volt, falai között generációk követték egymást.
A település a történelem során többször is nehéz időszakokat élt meg, ugyanakkor lakói mindig képesek voltak az újjáépítésre és az alkalmazkodásra. A hagyományok tisztelete, a közösségi összetartás és a helyi értékek megőrzése ma is meghatározza Szalonna arculatát.
Szalonna Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cserehát és az Aggteleki-karszt találkozásának közelében helyezkedik el. A települést dombvidéki táj, erdők és patakvölgyek veszik körül, amelyek különösen vonzóvá teszik a természetkedvelők számára.
A község csendes, nyugodt környezete ideális feltételeket biztosít a pihenéshez, ugyanakkor földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi a térség nevezetességeinek könnyű megközelítését. Szalonna jó kiindulópont a Cserehát falvainak, valamint az Aggteleki Nemzeti Park látnivalóinak felfedezéséhez.
A település elhelyezkedése és természeti adottságai harmonikusan egészítik ki gazdag történelmi múltját, így Szalonna egyszerre kínál kulturális élményeket és nyugodt, természetközeli kikapcsolódást az ide látogatók és az itt élők számára.